1 „Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat /Mert a Duna, Rába, Rábca rákja rágja lábomat.” így szól a nyelvtörő mondóka abból az időből, amikor még három folyó találkozott a győri várfalak alatt. A Rábca régi medrének helyén található ma a Bercsényi liget. Mikor terelték el folyót?

2. Győr város fejlődésében meghatározó az 1271-es a királyi kiváltságlevél mellyel a település vám- és vásártartási jogokat szerzett. Mindez a kereskedelem felvirágzásához vezetett. Ki volt az adományozó uralkodó?

3. Földrajzi helyzete miatt a győri várat a török időkben fontos erődítménnyé építették ki, mely a nyugati világ védelmére is szolgált. Három kapuja közül kettőnek emlékét egy-egy tér elnevezése ma is őrzi. A harmadik kapu fölé az 1790-es években tűztornyot építettek, amelyet a 19. században elbontottak. Hogy hívták azt a várkaput, melynek helyét Baross út kövezetén is jelölték?

4. A vízi- és a szárazföldi utaknak köszönhetően Győr fontos szerepet játszott a közvetítő kereskedelemben. Melyik áruféleség továbbításában versengett Győr Pesttel az 1800-as évek közepén?

5. Az országosan ismert „Gyere Gyuri Győrbe, győri gyufagyárba…” mondóka őrizte meg az egykori híres győri gyufagyár emlékét, amely 1867-től indította meg a termelését. Magyarországon itt készült elsőként biztonságos svéd gyújtó. Telephelyén később az ELZETT Lemezárugyár termelt, számos népszerű fémjátékot készítettek e helyen. Melyik városrészben működtek?

6.Győr közelségének és a folyóvíznek köszönhetően a kezdeti ipar egy önálló szigetközi községben is megjelent. Termelt itt ecetgyár, olajgyár, cukorkagyár és kekszgyár is. A területet 1905-ben közigazgatásilag Győrhöz csatolták jelenleg egyik városrészünk. Melyik ez?

7. A kereskedő városból Győr a 20. században jelentős iparvárossá alakult át. 1896-ban alapították meg azt a gyárat, melynek eredeti helyén napjainkban egy bevásárlóközpontot találunk. Egykor több mint tízezer embert foglalkoztattak, többek közt vasúti kocsit, teherautót, repülőgépet, kamiont, hadi járművet, hidat, dízelmotort, futóművet is gyártottak. Melyik volt ez a gyár?

8. Gyárváros városrész elnevezésében is jelzi, hogy itt a munkáslakások mellett számos gyár működött, ezek többsége már megszűnt. A felsoroltak közül melyik nem volt Gyárvárosban?

9. Győr a hidak városa is, legtöbbjük folyón ível át, de olyan is van, amely vasúti pálya felett. A Mosoni-Duna hídjai közül melyik köti össze Révfalu és Sziget városrészeket?

10. Győr közigazgatási területe a XX. században a környékbeli települések hozzácsatolásával jelentősen megnőtt. Révfalu, Pataháza, Győrsziget, Kisbácsa, Pinnyéd, Bácsa, Győrszentiván, Gyirmót és Ménfőcsanak lett Győr városrésze. Melyik évben csatolták Kismegyert közigazgatásilag Győrhöz? 

11. Győr iparváros lakossága gyorsan növekedett, a Győri Házgyár elkészültével a lakáshiány megoldására megkezdődtek a panelos építkezések Dél-Nádorvárosban.  Az Ady Endre lakótelep kiépítését 5 ütemben valósították meg. Mikor volt ez?

12. A Győri Ipari Park jól megközelíthető terület nagybefektetők, valamint kis- és közepes vállalkozások számára egyaránt vonzó. Jelenleg 13 országból 100 vállalkozás működik itt. Mikor kezdte meg működését az ipari park?

13. Már a 19. század közepétől kedvelt kirándulóhely, nevét jó vízű kútjáról kapta. A győriek számos emléke fűződik ide, a kicsiknek az állatkert, a fiataloknak a műjégpálya és a sportcsarnokok, a középkorúaknak a régi majálisok, a vidámpark és kertmozi, az időseknek a ligetben tett séták, fürdőzések az Iparcsatornán, a kiskúti búcsú és a zarándokhely. Mikor költözött Kiskútra a vadaspark?

13+1. Győr közelében a Duna és a Mosoni-Duna összefolyásánál, több kiemelt jelentőségű országos vasútvonal, valamint a gyorsforgalmi úthálózat fővonalának találkozásában alakítottak ki egy kikötőt, mely lehetőséget nyújt vízi, közúti, vasúti és légi árutovábbításra. Mi a kikötő pontos neve?